Látnivalók

Cserhát és környéke

Hollókő
az élő falu

Valódi és őszinte, olyan igazi. Talán ez jellemezi legjobban a 380 lelket számláló, Magyarországon egyedülálló Világörökségi kis falut a Cserhátban, amely több mint száz éves házacskáiról ismert, de csöppet sem hasonlít skanzenre, vagy múzeumra, elevenebb, mint néhány kisváros. Úgy őrzi a hagyományait, tartását, méltóságát, hogy közben nem „olyan, mintha”, hanem „az”.

vár

Hollókőhöz közeledve már messziről megpillanthatjuk a falu fölé magasodó, a vidék nyugalmát büszkén vigyázó 13. századi várat. Története egyszerre zaklatott és legendás, akár egy mese megelevenedő helyszíne is lehetne.

Ipolytarnóc
ősmaradványok

Ipolytarnóc nevét először a tövében 8 m kerületű és közel 100 m hosszúságúra becsült óriási megkövesült fa tette híressé. Az egykori óriásfenyő törzsének már csak 3 nagyobb töredékét láthatjuk eredeti helyzetében, nagy részét széthordták. Vastagabb törzsrészeit a pince boltozata, míg a lombkoronához tartozó vékonyabb részét a nagycsarnok épülete őrzi.

Egy ősmaradvány megannyi titkot rejthet önmagában, csak meg kell fejteni. Ami a tömegesen előkerült kövült famaradványok alapján még bizonyosnak mondható: egy megkövült erdő rejtezik a vulkáni képződmények alatt.

ősállatok lábnyomai

A geológiai tanösvény középső szakaszán bukkan felszínre az a lábnyomos homokkő, melyen páratlan értékű pillanatfelvételek, ősállati nyomok maradtak hátra. 2014-ig közel 2 ezer m2 felületen, 11 gerinces állatfaj 3 ezer lábnyomát sikerült beazonosítani, az ősorrszarvú, őz, szarvasfélék, ragadozók és madarak lábnyomai mellett egyéb nyomfosszíliák is iszapba kövültek.

Mátraverebély-Szentkút
zarándokhely

Szentkút nemzeti kegyhely Hollókőtől alig 30 percre található. A Nemzeti Kegyhelyen számos felfedezni való várja a látogatókat.

Mátraverebély-Szentkút a szlovák – magyar határ mentén, többnemzetiségű területen található, hasonlóan számos egykori magyar ferencesek által vezetett kegyhelyekhez, amelyek mindig a sokféle népek találkozóhelyei, többnemzetiségű kolostorok és a népnyelvi prédikációk színhelyei voltak.

A hagyomány szerint 1091–92-ben Szent László király ellenségei elöl menekült, és egy szakadék fölé ért. Innen reménytelen volt a továbbjutás, de lovával ugratott egyet, és ekkor fakadt itt az első forrás.

Az első gyógyulás a XIII. században történhetett, amikor a Szűzanya, karján a kis Jézussal, megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és azt parancsolta neki, hogy ásson a földbe, és az előtörő vízből igyon. A fiú engedelmeskedett, és visszakapta beszélőképességét.

Nagyboldogasszony-templom

210-ben a zarándokok sokasága miatt templomot építettek Mátraverebély faluban, ahonnan körmenetben vonultak a Szentkút völgyben lévő forráshoz.

1258-ban ennek a templomnak már búcsú kiváltsága volt.

A zarándokhely az 1400-as évektől a legnagyobb búcsújáróhelyeknek adott búcsúkiváltságokkal rendelkezett. 1700-ban XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány Szentkúton történt csodás gyógyulást és azok valódiságát elfogadta.

remetebarlangok

A Szentkúti barlangokban, a mai kegytemplom fölötti hegyoldalon a XIII. századtól éltek remeték.

Buddha Park-Tar

Kőrösi Csoma Sándor Emlékpark

Az Emlékpark legfőbb vonzereje egy hagyományos buddhista kegyeleti emlékmű, a Kőrösi Csoma Sándor Békesztúpa, amely nagy tudósunknak állít méltó emléket.

Halálának 150. évfordulója alkalmából épült 1992-ben, Őszentsége a Dalai Láma szentelte fel ugyanazon évben. A Sztúpa egy szent épület, amelyben ereklyék és felszentelt tárgyak nyertek elhelyezést. Közelében békességet és nyugalmat talál minden zarándok és látogató.

Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842) a magyarok ázsiai eredetét kutatta. 1933-ban Tibetben Boddhisattva-vá avatták. Ő készítette az első angol-tibeti szótárat.

Nógrádszakáli
PARIS-PATAK SZURDOKVÖLGYE

Paris-patak szurdokvölgye (Nógrádszakáli Palóc Grand Canyon) természetvédelmi területet. A szurdokvölgy az év nagy részében teljesen száraz. Csapadékos időben és hóolvadáskor viszont szép vízesések képződnek a 15-20 m mély, szinte függőleges falú szurdok-völgyben.

Vissza a főoldalra